Hírek / érdekességek

Kistelepülési állomásfejlesztés

A MÁV 13 vasútállomás meglévő épületét felújítja, 11 településre új állomásépület kerül, 229 helyszínen pedig fedett kerékpártárolót létesítenek. A részletekről Gyopáros Alpár kormánybiztos és Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt a Figyelőnek. „A Magyar Falu Program évről évre újabb lehetőségekkel bővül. Így van ez az idén is, hiszen a Miniszterelnökség 2 milliárd forintos támogatást biztosít a MÁV-nak, melynek célja egyes kistelepülések vasútállomásainak a fejlesztése. Egyfajta mintaprogramként tekintünk erre a beruházásra, bízunk a folytatásban” – mondta lapunknak Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

 

BŐVÍTÉS, NEM BEZÁRÁS

A szakember által koordinált Magyar Falu Program keretében 13 helyen felújítják a meglévő állomásokat, 11 helyen új épületeket húznak fel. „A mellékvonalak fejlesztése miért stratégiai cél a kormányzat szerint?” – kérdeztük a politikust. Elmondta, hogy a kistelepülési vasútvonalak mindig fontos szerepet töltöttek be egy-egy település közlekedési kapcsolataiban.

Emlékeztetett: a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett korszakban 38 olyan pályát zártak be, amely a falvak megközelítését biztosította. „A jelenlegi kormány elkötelezett a kistelepülések fejlesztése mellett, ezért hirdette meg a Magyar Falu Programot, amely nem egészen három év alatt immáron több mint 600 milliárd forintos támogatást biztosított az 5000 főnél kisebb lélekszámú helységek számára.

Ennek egyik fontos pillére a közlekedési infrastruktúra megújítása, többek között az alsóbbrendű állami utak renoválásával, a belterületi utak és kerékpárutak, hidak állapotának helyrehozásával, valamint a vasúti közlekedési körülmények javításával” – fejtette ki Gyopáros Alpár. Arról is beszélt, hogy egy település élhetőségét nagymértékben meghatározza a megközelíthetősége, közlekedési kapcsolatainak erőssége. „A kormány hisz a magyar vidék és az ott élők erejében, ezért minden szükséges területen támogatja a felmerült igényeket a Magyar Falu Program keretében. Ebbe a vasúthoz kapcsolódó fejlesztések is beletartoznak” – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a vasúti mellékvonalak és a kistelepülések állomásainak a fejlesztése azért is fontos, mert a fenti projektnek és azon belül a falusi családi otthonteremtési kedvezménynek (falusi CSOK) köszönhetően folyamatosan nő az érintett helységek lakosságszáma. „A baloldali kormányok vidékromboló politikája következtében a falvak elkezdtek kiürülni, azonban mára az eddig elnéptelenedőnek tűnő települések újra megtelnek élettel, fiatal családokkal, gyerekekkel népesülnek be. A növekvő lakosságszám újabb és újabb igényeket vet fel, amelyek között szerepel a közösségi közlekedési körülmények javítása. Mivel nő a falvak népessége, ezért a mellékvonalak iránt is erősödik az igény” – magyarázta a kormánybiztos. Szerinte a biztonságos és gyors munkába járás lehetőségének a megteremtése kulcsfontosságú akkor, amikor egy fiatal pár kiválasztja jövőbeli otthonát, ahol fel szeretné nevelni a gyermekeit.

A vasútfejlesztés pedig környezettudatos beruházás, érdemes tehát ebbe az irányba is lépni. A szakember hangsúlyozta, hogy a mostani fejlesztésre egyfajta mintaprogramként tekintenek. „Ha sikerül a menetrendek kialakításával, korszerű járműpark beállításával, technológiai fejlesztésekkel még vonzóbbá tenni a vasutat, akkor biztosan folytatjuk. Ehhez azonban 2022-ben is a jelenlegi kormánynak kell felhatalmazást kapnia a döntések meghozatalára, hiszen jól tudjuk, hogy az ellenzék a vidékre semmilyen tekintetben nem tekint partnerként, intézkedéseivel sújtja, nem pedig támogatja a magyar falvakat” – vélekedett.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek arról beszélt, hogy a mostani beruházás keretében kétmilliárd forintból a mellékvonalaikon található megállóhelyek felújítását és fejlesztését tudják finanszírozni. „A személyszállítási szempontból érdemi potenciállal bíró vasútvonalakon hajtjuk végre ezeket a munkálatokat, természetesen ott, ahol az utasforgalom mértéke és a beavatkozás műszaki szükségessége is indokolja a beruházásokat” – mondta. Mindenhol elérhető lesz a wifi, a várótermeket temperálják. Csak az évi 100 ezer fős utaslétszámú állomásokon kötelező az akadálymentes mosdók telepítése, de most a kisebbeken is elvégzik ezt a munkát abban az esetben, ha a helyi önkormányzatok együttműködnek a fejlesztésben és a későbbi üzemeltetésben. Az épületek kihasználatlan részeinek a hasznosításában szintén a közös fenntartásra és hasznosításra törekednek. Lesz, ahol a polgárőrség használja majd az épület egy részét, máshol színjátszó kör vagy turistaház nyílik. A szakember hangsúlyozta: ezek a beruházások tehát nem csupán a MÁV utasforgalmát szolgálják, hanem a kistelepülések közösségeit is. Az összesen 24 nagyberuházáson túl 229 állomáson fedett kerékpártárolókat, utasbeállókat építenek, új utcabútorokat telepítenek, továbbá megújítják az utastájékoztatási rendszert.

A VASÚT NEM ÜZLET

Felvetettük, hogy 2010 előtt az volt a mellékvonalak megszüntetésének indoka, hogy nem rentábilis az üzemeltetés. „Most lesz-e elég utas, kihasználtak lesznek-e az épületek és a járatok?” – kérdeztük. Az elnök-vezérigazgató elmondta: a MÁV Zrt. nem a profitban gondolkodik, közszolgáltatást nyújtanak, az pedig nem üzlet. Nyugat-Európában egy-egy vonalon azért kifizetődő ez a szolgáltatás, mert a vasúti pályát igénybe vevő magáncég megfizeti a használati díjat, s befektet ugyan a vonatszerelvényekbe, de nem kell fenntartania az egész országban a hálózatot.

A MÁV Zrt.-nek viszont ez is a feladata.

Az EU dekarbonizációs vállalása egyértelműen a vasút fejlesztését tartalmazza, ennek keretében pedig a tarifarendszert vonzóvá kell tenni minden utas számára, hogy minél többen válasszák a környezetet kevésbé terhelő közösségi közlekedést.

Homolya Róbert arra is kitért, hogy az állomások megújításán kívül a mellékvonalak versenyképességéhez a meglévő pályahálózat renoválása is szükséges, hiszen ez tudja garantálni a megbízható menetrendet, a vonzó menetidőket.

A fenntarthatósági célkitűzések szerint az országnak 2050-re 90 százalékkal kell csökkentenie a közlekedés okozta széndioxid-kibocsátást, és ez a vasúti közlekedés jelentős térnyerése nélkül nem érhető el. A mellékvonalak lehetnek majd a dekarbonizált vidéki közlekedési folyosók, de ehhez a budapesti agglomerációs vasúti hálózat fejlesztéséhez hasonló programok kellenek, valamint a vasúti és a közúti-buszos menetrendek összehangolása, amely a MÁV–Volán-csoport teljes körű megvalósításával gyorsulhat fel. Emellett természetesen a mellékvonali gördülőállományt is meg kell újítani. „A napokban ezen a téren szintén nagyot léptünk előre: a székesfehérvári MÁV Vagon Kft.-től kigördült a felújított Bz motorvonatunk.


24+2 ÁLLOMÁS

Felújítják a meglévő utasforgalmi épületet és annak környezetét Berkenye, Nagyigmánd-Bábolna, Szany-Rábaszentandrás, Csömödér-Páka, Mernye, Zichyújfalu, Mád, Vaja-Rohod, Biharnagybajom, Nagykereki, Pocsaj-Esztár, Okány és Medgyesegyháza vasútállomáson. Új, korszerű állomásépület létesül Bashalom, Kisvarsány, Tiszaalpár, Szalatnak, Pécsudvard, Püspökhatvan, Nyírbogát, Szerep, Sárrétudvari, Tiszajenő alsó és Győrasszonyfa vasútállomáson. Kisvarsányban új megállóhely létesül, a jósvafő-aggtelekin pedig közös busz-vonat peront építenek.

 

Forrás: Fgyielő + MTI

Instagram